Forró politikai hangulat és drámai fordulat kísérte a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság legutóbbi ülését. Bár a kormánypárti oldal határozott szándéka az volt, hogy a testület elé idézze Orbán Viktort. Az elhíresült „bicskei pedofilügy”, elnöki kegyelmében játszott lehetséges szerepe miatt, a kísérlet elbukott. A döntő voksot a magát független harmadik erőként pozicionáló MiHazánk Mozgalom politikusa, Novák Előd adta le, aki az ellenzéki képviselőkkel karöltve megvédte a miniszterelnököt a kellemetlen kérdésektől.
Cikk/ Szokodi László
A magyar politikai életet megrázó kegyelmi botrány gyökerei a bicskei gyermekotthonig nyúlnak vissza. Kónya Endre, az intézmény korábbi igazgatóhelyettese aktívan segített eltagadni és eltussolni a pedofil igazgató, Vásárhelyi János fiatal áldozatai ellen elkövetett bűncselekményeit. Kónyát jogerősen kényszerítésért ítélték el, ám Novák Katalin akkori köztársasági elnök – Balog Zoltán református püspök közbenjárására , – elnöki kegyelemben részesítette.
A döntés nyilvánosságra kerülése óriási társadalmi felháborodást váltott ki, ami végül Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezetett. A kérdés azonban azóta is nyitva maradt: milyen szintig terjedt a politikai döntéshozatal, és vállalt-e közvetett vagy közvetlen szerepet Orbán Viktor a pedofilsegítő kegyelmének előkészítésében vagy jóváhagyásában?
Az ellenzéki pártok és a vizsgálóbizottságot kezdeményező politikai erők meggyőződése szerint egy ennyire kényes és magas szintű politikai kockázatot hordozó döntés nem születhetett meg a miniszterelnök tudta vagy hallgatólagos beleegyezése nélkül. A testület előtt azt szerették volna tisztázni, hogy a Miniszterelnökség vagy maga a kormányfő kapott-e előzetes tájékoztatást Kónya Endre kadványáról, illetve gyakoroltak-e bármilyen nyomást a Sándor-palotára.
Magyar Péter és a TISZA Párt: A TISZA elnöke számára a kegyelmi ügy kulcsfontosságú politikai hivatkozási alap, hiszen ez a botrány világított rá a rendszer belső morális válságára. Magyar Péter célja, hogy a kormánypártok szisztematikus felelősségét bizonyítsa, és megmutassa, hogy a Fidesz elitje elszigetelődött a valóságtól.
Az ellenzéki kísérlet: Az ellenzéki képviselők a vizsgálóbizottságot az igazságfeltárás és a politikai számonkérés legfőbb eszközének tekintik, amellyel közvetlenül Orbán Viktorra gyakorolhatnak nyomást.
A Mi Hazánk politikai helyezkedése: Fidesz-szatellit vagy független erő?
A szavazás kimenetele ismét fókuszba helyezte a Mi Hazánk Mozgalom valódi politikai hovatartozását. A párt rendszeresen hangoztatja, hogy ől.„sem a Fidesz, sem a globális baloldal” elvárásait nem követi, és élesen elhatárolódik mind a kormánypárttól, mind Magyar Pétert-től.
A határozathozatal során a fideszes Zsigó Róbert és a KDNP-s Máthé Zsuzsa elutasító voksára számítani lehetett, a döntő mérleget Novák Előd szavazata jelentette.
„Orbán Viktor sok mindenért felelős az országban, de ebben a konkrét ügyben egyelőre nem indokolt a meghallgatása. Nem támogatjuk, hogy a vizsgálóbizottság a politikai show-gyártás és a pártpolitikai színház színpadává váljon. Ha Orbán Viktort be akarják hívni, akkor hívják be Magyar Pétert is, akinek Varga Judit egykori férjeként több információja lehetett a történtekről – ám személy szerint egyikük beidézését sem tartom indokoltnak ebben a fázisban.”, nyilatkozta a MiHazánk alelnöke.
Orbán Viktor meghallgatásának elutasításával a vizsgálóbizottság mozgástere jelentősen beszűkült. A testület a miniszterelnök tanúvallomása nélkül, kizárólag az írásos dokumentumokra és az alacsonyabb beosztású tisztségviselők – valamint a megjelenést korábban jelző Balog Zoltán – meghallgatására támaszkodva folytatja az érdemi munkát.
Az ügy politikai hullámai azonban nem csillapodnak: Magyar Péter vezette Tisza-kormány várhatóan a parlamenten kívüli eszközökkel, lakossági fórumokon és a nyilvánosság erejével tartja majd napirenden a kérdést, míg a Fidesz és a Mi Hazánk arra törekszik, hogy lezártnak tekintse a kegyelmi botrány politikai fejezetét.
