Dudits Dénes akadémikus kapta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat. Akadémia bicentenáriumi évében történteket és előre néztek az idén 65 éves SZAB ünnepeire. A jelen eredményei közül Papp Balázs akadémikus mutatta be az „Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen” című előadását, majd megnyílt a SZAB akadémikusait közel hozó fotókiállítás.
– A SZAB 1961-es megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének szervezésében. Szoros együttműködésben dolgozunk a térség felsőoktatási intézményeivel, kutatóhelyeivel és közéleti szereplőivel; programjainkkal és pályázatainkkal erősítjük a tudomány közösségformáló és társadalomalakító jelenlétét – adta meg az MTA SZAB közgyűlés alaphangját Krisztin Tibor elnök.
Rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel az MTA SZAB 2026. február 26-án tartott közgyűlését. A szegedi tudós társaság szervezete 2660 kutatót képvisel, a vonzáskörébe tartoznak a dél-alföldi felsőoktatási intézmények, laboratóriumok, kutatóhelyek. Ezt kifejezve a SZAB évértékelő összejövetelén megjelent – többek között – Freund Tamás akadémikus, az MTA elnöke; Nagy Ferenc akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója; Dux László a Gál Ferenc Egyetem rektora; Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora, továbbá a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó akadémikusok és professzorok közül többen is.
– Az erdőben gyökérzetük révén összekapcsolódnak a fák. Kölcsönösen segítik egymást. Miért ennyire társas lények a fák? – kérdezte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. – Mert közösen jobban megy – jelentette ki a köszöntőt mondó akadémiai vezető. – Egy fa önmagában nem erdő. Nem képes egymagában helyi klímát kialakítani. A fák együttese viszont ökoszisztémát alkot. E közösség védelmet ad tagjainak.
Bicentenáriumát tavaly ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia. Idén az MTA könyvtára 200 évére emlékezhet a kutatók közössége. Mindkét intézmény él és életerős.
– Az MTA a hazai tudományos közösségek erdeje, egy összefonódó rendszer – teremtett párhuzamot a köszöntője elején mondottakkal Freund Tamás. – A magyar tudomány feladatainak megoldását 19 ezer köztestületi tag érzi magáénak. Munkájuk eredményességének feltétele a kölcsönös segítségnyújtás. A „helyi ökoszisztémát” a „magyar tudományosság erdejében” a régiók tudományos közösségei adják. Ezek összekapcsolódása adja a teljes magyar tudományosság ökoszisztémáját.
– Az interdiszciplináris bizottság, a fiatal kutatók ösztönzésére létrehozott pályázatok és díjak rendszere, a tudományos tanácsadás, amellyel korukat és az akadémiai központot is megelőzték – sorolta a területi akadémiai bizottságok 65 éves létezése óta fölmutatott értékeit Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte a SZAB eredményei közül a hidrogeológiai viszonyok tanulmányozásának ösztönzését, a szomszédos országok kutatói közösségével és a helyi önkormányzatokkal, vállalatokkal ápolt jó kapcsolatot.
A 2025-ben az MTA által elindított Tudománybarát Települések Mozgalom, a TUBA célja, hogy a mozgalomhoz csatlakozók a saját javukra még jobban felhasználhassák a tudományos ismereteket és kapcsolatokat mindjobban felhasználhassák a maguk, a családjuk és a lakóhelyük javára, a települési közösség fejlesztésére, hagyományai ápolására, és tudománybarát kisközösségeket, társadalmat és nemzetet alkossanak. A TUBA megvalósító a területi bizottságok – kérte a SZAB segítségét az MTA elnöke.
A mérlegkészítéshez hozzájárulva az MTA elmúlt hat évének főbb költségvetési adatait is ismertette Freund Tamás. A SZAB-ot érintő felújítási programként kiemelte az alagsor renoválását és az új gépkocsi vásárlását, az informatikai fejlesztéseket, a jövőben esedékes renoválást. A Magyar Művészeti Akadémiával kötött együttműködés következménye, hogy az MMA helyet kapott a SZAB székházában is. Kifejezte reményét, hogy – a jövő útjai és prioritásai kijelölése után – az új MTA-elnökséget is segíti a hazai tudományos közösségek szimbiózisa.
1970 óta él Szegeden és alkot a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Dudits Dénes, aki 1943-ban Mosonmagyaróváron született, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1966-ban kapott diplomát. Az SZBK Genetikai Intézetben megalapította a búza szövettenyésztési és sejtgenetikai laboratóriumot. Az 1982-1983 években a Harvard Egyetem, valamint a Massachusettsi Központi Kórház vendégprofesszora volt.
Megszervezte az SZBK növény sejtosztódási és differenciálási csoportot. 1989-től 10 éven át az SZBK Növénybiológiai Intézetének igazgatója, 1997-től 2009-ig az egész kutatóközpontot főigazgatója volt. Irányításával az SZBK a régió egyik legmodernebb molekuláris biológiai centrumává vált, elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja címet.
Munkássága alapvetően határozta meg a modern növényi sejtbiológia hazai fejlődését. Főbb kutatási irányai: szomatikus hibridizáció, sresszbiológia és klímaadaptáció, géntechnológia és etika. 272 tudományos közleményére több mint 11 ezer hivatkozást kapott.
Forrás/ SZTE.hu
Borítókép/ Fotó: Sahin-Tóth István
2026 03.03
Cikk/ Szokodi Academy Media
