Szegeden is megemlékeztek, TRIANON 100. évfordulójáról. A helyi Fidesz szervezet, a Délvidék Háznál tartotta a megemlékezést. Bartók Csaba a Fidesz szegedi elnöke beszédében kitért arra, hogy , milyen nagy lépést tett az Orbán kormány , az egyszerűsített honosításról szóló törvény megalkotásával 2010-ben. A politikus felidézte, az 1920 06.04-i nap történéseit. Percről, percre említette, miként darabolták fel az országot, „Bár elszakították a koronázó várost, Pozsonyt, a Rákócziak, Kassáját, a vértanúk városát, Aradot, és több száz magyar települést vettek el”. mondta, a politikus.
Majd így folytatta:– „A döntéshozók Trianonban a népek önrendelkezési jogáról beszéltek és végül a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje lett belőle. Napjainkban is így van ez: a baloldali hazugságok kitalálói, terjesztői hamis információkkal látják el az európai döntéshozókat, szándékosan félretájékoztatnak, ezért Magyarország képviselőinek és a magyar embereknek újra és újra ki kell mondani az igazságot, meg kell küzdeni a hangulatkeltéssel „– említette, a szegedi Fidesz szervezet vezetője, Bartók Csaba
Hangsúlyozta, sohasem felejthetjük el, hogy mi történt nemzetünkkel.
Ezután, Reményik Sándor versét hallgatta meg a megemlékezésre összegyűltek, Dr. Ádám Zsuzsanna előadásában.
(Reményik Sándor): Gyűrűt készíttetek…
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, – dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon.
Én nem megyek egy lépést se tovább.Eszembe jutnak Nyugat népei,
A gőg, a hitszegés, a csalfaság!
A társtalanság komor bélyege
A megalázott, széttépett hazán,
Mohács, Majtény és Világos után:
Neuilly és Versailles és a Trianon!Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt
Csak gyűlölni és megvetni tudom.
A dalai, a csipkés-finomak,
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott:
Nekem: káromló, rút rikácsolás,
S én visszavetem néki, mint a rongyot!
Remete-nemzet lesz a magyar nép,
Mintha magányos szirten állana,
Vezeklő-oszlop tornyos tetején;
S csak Istene lesz véle, s bánata.
Eszembe jut a kettétörött kard,
És lobogóink tépett erdeje,
És néma, fagyott öblű kürtjeink, –
A némaságuk mintha zengene!Eszembe jutnak elnyomóink itt:
És árva testvéreink odakint;
Június 4. 1920:
E dátum lázít, fenyeget és int.Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, – dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
Végezetül a szegedi Fidesz szervezet, és tagjai mellett, a megemlékezésre összegyűltek koszorúkkal, és gyertyákkal tisztelegtek a 100. évfordulóra.
Képgaléria:
Fotó/SZAMY:Szokodi L.
