Az Európai Parlament támogatta, hogy a farkasok uniós védelmi státuszát a szigorúan védettről védettre csökkentsék. A cél a farkasok és az emberek együttélésének javítása, valamint a növekvő farkaspopuláció negatív hatásainak minimalizálása. A jogszabály akkor léphet életbe, ha az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyja. A tagállamok ezt követően iktathatják be a törvénybe az új előírást.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot. Aminek érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel, azaz a farkasok uniós védelmi státuszát a szigorúan védettről védettre csökkentsék – írja az MTI.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EP 371 szavazattal, 162 ellenszavazattal és 37 tartózkodással támogatta az Európai Bizottság javaslatát. Amely szerint a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnának a farkaspopulációk kezelésére.
A 23 uniós tagállamban több mint 20 ezer farkas él, amelyek állománya folyamatosan nő. Ez a bővülés azonban veszélyt jelent jószágra és potenciálisan az emberre is, és a problémát kevésebé szigorúan szabályozott keretek között kell megoldani.
Az állandó bizottság üdvözölte a döntést. A sajtóközleményében felhívta a figyelmet arra: ez a módosítás további rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi farkaspopulációk kezelésében. Viszont mivel a farkas továbbra is védett faj marad, a tagállamok védelmi és gazdálkodási intézkedéseinek továbbra is fenn kell tartaniuk számukra a kedvező természetvédelmi helyzetet.
Jessica Rosswall környezetvédelemért felelős uniós biztos szerint az EU természetvédelmi politikája, ezen belül a farkasok védelmére tett erőfeszítései az elmúlt évtizedekben sikeresek voltak, azonban az egyre növekvő farkaspopuláció és az ezzel járó kockázat indokolta a farkas jogi védelmi státuszának kiigazítását.
„Következő lépésként javasolni fogjuk, hogy az uniós szabályokat ennek a döntésnek megfelelően frissítsük” – tette hozzá.
Míg egyes országokban – mint például Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Magyarországon, Luxemburgban, Norvégiában és Hollandiában – kevesebb mint 100 egyed él.
Számos országban – Bulgáriában, Görögországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Romániában – ma már több mint 1000 egyeddel rendelkező, robbanásszerűen növekvő populációval rendelkeznek.
Ez azonban nem volt egységes siker minden területen. A farkaspopuláció 19 európai országban nőtt, bár három országban – Észtországban, Lettországban és Szerbiában – ingadozott, további háromban – Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Észak-Macedóniában – pedig csökkent. A koszovói helyzet sem ismert.
Az újjáéledésnek ára is volt. A kutatók szerint a farkasok évente körülbelül 56 000 háziállatot ölnek meg az Európai Unióban. A gazdálkodók veszteségeinek ellensúlyozására a kormányoknak több mint 17 millió eurót (18,5 millió dollárt) kell kártérítésként kifizetniük.
Ennek ellenére az új tanulmány megjegyzi, hogy az egészséges farkaspopulációknak valóban van lehetőségük „pozitív társadalmi-gazdasági hatásokra”, beleértve a patás állatok (szarvas, jávorszarvas, bölény és vaddisznó) erdőkárainak csökkentését egyes régiókban.
„A legújabb tanulmányok azzal érvelnek, hogy a farkasok visszatérése csökkentheti a patások és a járművek közötti ütközésekkel járó közlekedési balesetek számát. Például egy tanulmány szerint az őzeket és vaddisznókat elfogyasztó farkasok évente 2,4 és 7,8 millió euró közötti értékű közúti sérülést és anyagi kárt akadályoztak meg Franciaországban” – írják a szerzők. „További pozitív aspektusok közé tartozik a vadturizmus és a kereskedelmi tevékenységek, amelyek közvetlenül vagy közvetve profitálnak a nagyragadozók jelenlétéből.”
Az bizonyos , hogy az európai, és köztük a magyar állatvédő szervezetek anyagi forrásai nagyon elenyészőnek mondható , amit a farkas populáció megvédésére fordítanak. Amig nem tesznek azon, állatvédő szervezetek erősebb lépéseket, hogy megvédjék az ember környezetében élő , ragadozó állatfajokat, köztük a farkasokat, úgy pár éven belül, ez az állatfaj is kihal. Nem lehet annyiszor hangsúlyozni, hogy az emberi mestereségesen generált gyarlóság, mára a pusztítás felé vezeti a világot.
Cikk/ Szokodi László
Harmadszorra is kikérték Magyar Péter mentelmi jogát az EP-től.
Kövess a Szokodi Academy Media TikTok , Facebook , Instagram , YouTube , oldalalakon is!
2025 05.10
