MAGYAR NEMZETI MÚZEUM
Fotó/ Szokodi László
Fotó/ Szokodi László ( A fotón Sisi asztali piperetükre látható)
Budapest, 2022. május 23. – Az 1800-as évek végén, gyümölcsfából készült, gazdagon díszített ezüst piperetükör a májusi Hónap kincse. Tetején, Sisi monogramja fölött, a császári korona is látható, emiatt kiemelt helyen, a császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott. A szépségápolási rutinjairól legendásan híres Sisi piperetükrét egy német árverésen vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum és egy hónapig megtekinthető az intézmény Széchényi-termében.
Uralkodóinknak sokszor alakját, vagy arcát sem ismerjük, ám akadnak olyanok, akiknek vonásain és jellemén kívül szépségük és megjelenésük titka, vagy annak kellékei is fennmaradtak. Egyértelműen ilyen I. Ferenc József magyar király felesége, Sisi, akinek hajápolási praktikáiról, hajkoronájának dússágáról és bőrápolási szokásairól nemcsak írott vagy képi emlékek maradtak fent, de tárgyak is őrzik a királynéi szépségrutin emlékét, mint például ez az udvartartás számára készített, gyönyörűen megmunkált, ezüstkeretű tükör, amelyet a múlt esztendőben vásárolt meg egy müncheni árverésen a Magyar Nemzeti Múzeum.
Fotó/ Szokodi László ( A képen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látható)
L. Simon László elmondta, folyamatosan gyarapodik a Nemzeti Múzeum gyűjteménye, így hónapról hónapra olyan nagyszerű kiállítási tárgyakat, történelmi emlékeket tudunk bemutatni, mint Sisi piperetükre.
Részlet, L.Simon László MNM főigazgató beszédéből.
A főigazgató hangsúlyozta, a Nemzeti Múzeum legfontosabb feladata, hogy ezeken a tárgyakon, emlékeken keresztül járuljon hozzá nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához.
Fotó/ Szokodi László ( A képen Sal Endre, a Mandiner főmunkatársa látható)
Sal Endre, a Mandiner főmunkatársa beszédében gratulált a Nemzeti Múzeumnak ahhoz, hogy az aukción sikerült megszerezni Sisi piperetükrét.
A májusi Hónap kincse 1872 után készülhetett, tehát biztosan nem esküvői ajándék volt. A keret vésett, rátett királynéi monogramja fölött a császári korona is szerepel, ez alapján a tükör a császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott. Erzsébet királyné bécsi, hofburgbeli lakosztályában ma is látható az az egyszerűbb kivitelű készlet, amely a királyné napi szépségrutinját szolgálhatta.
Fotó/ Szokodi László ( A fotón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő látható.)
Szentkirályi Alexandra köszöntőjében elmondta, Erzsébet királyné, Sisi ugyan nem magyarnak született, mégis képviselte a magyar nemzetet, ez példaértékű lehet számos politikusnak napjainkban. A kormányszóvivő emlékeztetett arra is, a napokban átadott Néprajzi Múzeum előtt 1906 óta nem épült múzeum Budapesten. Magyarországon az elmúlt években a kulturális reneszánsz időszakát éljük, a kormányzat 500 milliárd forint feletti összeggel támogatta a
Részlet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszédéből.
A műtárgy a bécsi udvar egyik elismert szállítója, Josef Carl Klinkosch (1822‒1888) jegyeit viseli, aki a 19. század közepének egyik legfontosabb ötvösmanufaktúráját vezette. 1869-ben már egyedüli tulajdonosa lett a cégnek, ekkortól használta az ezen a tükrön is látható mesterjelzést.
A keret a 18. század harmincas éveiben készült, francia hullámos keretelésű tükröket követi, szerkezete a kora újkortól ismert módon készült. Polírozott diófa alapra szerelték rá apró ezüstszegecsekkel az előoldalra a fa magnál kissé nagyobb, öntött, cizellált, vésett ezüstkeretet. A hátoldalon a kitámasztást szolgáló fa csuklókat karéjos szélű ezüstlemezek rögzítik.
Sisi piperetükre egy hónapig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Borítókép/ Szokodi László
