Objektívvel Moszkvában!
Egy fotós életében a legnagyobb élmény, ha a világ egyik legnagyobb sportrendezvényéről készíthet képes beszámolót. Így történ, hogy idén nemzetközi fotóriporterként utazhattam ki a FIFA 2018-as Futball Világbajnokságra, ahol rengeteg futballt szerető szurkolót, játékost, szakembert, médiást ismerhettem meg. Moszkvába.
Érkezett az email, elfogadta a FIFA az akkreditációmat, és részese lehetek az idei futball világbajnokságnak. Emlékszek vissza, egy termék bemutatón voltam, kimentem és örömujjongásba kezdtem.”IGEN MEGVAN „…! Visszaérkezve megkérdezték a Kollégák baj van segíthetnek?! Hiszen ők csak a könnyeimet vették észre a szememben. Ezek az örömkönnyek kísértek el Moszkvába.
El kellett készíteni egy stratégiát mikor utazok, melyik mérkőzésekre kell akkreditálni, FIFA programok, MLSZ, MSÚSZ egyeztetni, vízum, nagykövetség, repülőjegyek, szállás. Volt pörgés.
Így telt el a 2018-as év első fele. Majd elérkezett a június hónap. Az objektívek kitisztítva, a kamera előkészítve, a felszerelés útra kész. Hajnalban indulás a reptérre becsekollás, egy kávé és már a fedélzeten is voltam, felszállt a repülő Moszkva irányába.
Vnukono reptérre érve leszállva, irány, a Szpartak stadion. Taxiba szállva nézelődhettem a stadionig, és láthattam milyen hatalmas ez a város. A stadionnál már rengetegen sürögtek, rengeteg fiatal önkéntes volt, akik készségesen segítettek. Az akkreditációs sátorba lépve úgy éreztem elkéstem. Több száz újságíró, és fotós kolléga nyüzsgött és munkálkodott. Lett helyem-kipakoltam a laptopom, internet, fotóstáska készlet a helyén.
Közben megkérdezi egy szimpatikus idősebb úriember
– „Szabad a mellettem lévő hely”?
Látom a szemben lévő kollégák tisztelettudóan köszönnek a mellém ülő Úrnak, akiről később kiderült Hartmut S. német újságíró. Igen, Ő egy futball újságíró legenda, akinek ez a 11. Futball Világbajnoksága amiről beszámol.
Gyors ismerkedés után akadt számos közös téma, hiszen a magyar Puskást Ő is ismerte, sőt Détári Lajossal készített interjút, mikor kint focizott. Sok idő nem volt beszélgetésre mivel indulni kellett, le a pályára, emlékszek a sokszínű szurkolóra, utána már csak a fényképezőgép ablakából tájékozódtam, és a kellő pillanatokat örökítem meg. Százan voltunk egy sorban, és mindenki egy ütemre mozgatja a gépét. Élvezet volt így egy csapatban lenni, és dolgozni.
Közben a laptopok nyíltak a képet előkészítése megkezdődött, küldés haza, hogy minél gyorsabban láthassa otthon a szurkoló tábor. 
Élőben a hangulat leírhatatlan a szurkolók pózolnak, hátha valamelyik újság hasábján viszontlátja magát. A foci az örömünnep a világon, itt Moszkvában milliók kisérték el saját csapatukat, hogy mindenkit legyőzve felemelhessék a trófeát a döntőben. 
Napi húsz kilométer gyaloglás egyik helyszínről a másikra, edzésekről, sajtótájékoztatókról, FIFA FAN club helyszínről beszámolót készíteni.
Az utolsó előtti nap, amikor kint voltam akkor tudtam városnéző körutat tenni. Hatalmassága és gyönyörűsége elkápráztatott. Az épületek, és a történelmi helyszínek varázsa mellett a helyi és lakósok kedvessége, barátságossága, mindvégig végigkísért.
Moszkva kinyitotta kapuit a világnak, és nemzetek tértek haza a sport szeretetével, és Moszkva varázsával.
Fáradhatatlan munka volt egy hónapon keresztül, a mérkőzés előtt már 4-5 órával ott lenni, majd a mérkőzés után még dolgozni a képanyagon. Így történt, hogy a gép felett dolgozva hajnalban, álmomba… még ezt a képet világosítani, vágni és küldeni, küldeni,küldeni… Felriadva vettem észre, a képanyag már elküldve. Megnyugodva feküdtem le pár órára, hiszen új megbízással hajnalban indultam Budapestre.
Nagyon köszönöm, hogy része lehettem a világ egyik legnagyobb sporteseményének. „Köszönöm, RUSSIA”.
Sz. L. 
Fotó: Szokodi L.
