Magyarország Kormánya közleményében jelentette be, hogy átfogó, több területet érintő intézkedéscsomagot kezdeményez a nők védelméért, a nők elleni erőszak visszaszorításáért, valamint a magyar nők biztonságáért és méltóságáért. A Szokodi Academy Media összefoglalójában részletesen bemutatjuk a kabinet által előterjesztett javaslatokat, Magyar Péter miniszterelnök bejelentését, a hazai családon belüli erőszakkal kapcsolatos statisztikai összefüggéseket, valamint a szakmai és társadalmi visszhangot.
Cikk/ Szokodi László
Magyarország Kormánya tájékoztatása szerint a csomag az elmúlt hónapokban szakemberek bevonásával, széles körű társadalmi párbeszéd eredményeként állt össze. A kabinet álláspontja szerint az ideológiai viták helyett gyakorlati cselekvésre van szükség, amely a nők mindennapi élethelyzeteire és biztonsági problémáira ad rendszerszintű válaszokat.
A tervezetet bejelentő videójában Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nőknek nyújtott segítség nem pusztán egy társadalmi csoport ügye, hanem közös nemzeti érdek, amely férfiakat és nőket egyaránt érint. A kormányfő a riasztó statisztikai adatokra hivatkozva kiemelte:
„Szakértők szerint évente 50 nő veszíti életét párkapcsolati erőszakban Magyarországon. Hetente egy emberélet – ez a tétlenség ára.” – fogalmazott Magyar Péter miniszterelnök.
A kormányzati előterjesztés első pillére egy átfogó büntetőjogi csomag, amely a bántalmazott nők hatékonyabb jogi és fizikai védelmét célozza meg. A kabinet közlése alapján a jogszabály-módosítások az alábbi területeken hoznak szigorítást:
A távoltartás szigorítása: A kormány célja, hogy azok a nők, akik párkapcsolati bántalmazás vagy folyamatos fenyegetettség miatt kérnek hatósági segítséget, a mindennapi életben is tényleges, azonnal érvényesíthető védelmet kapjanak.
Önálló tényállás az intim felvételekkel való visszaélésre: A digitális térben elkövetett zaklatások visszaszorítása érdekében a Büntető Törvénykönyv külön bűncselekményként nevesíti az intim felvételek beleegyezés nélküli megosztását és az azokkal való visszaélést.
A szexuális önrendelkezés megerősítése: A szabályozás egyértelművé teszi, hogy bármilyen szexuális cselekményre kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével kerülhet sor.
Különleges bánásmód az eljárásokban: A kapcsolati erőszak sértettjei számára a büntetőeljárások teljes folyamata alatt kiemelt, kíméletes és védelmező eljárásjogi bánásmódot biztosítanak az újabb traumatizáció elkerülése érdekében.
Magyarország Kormánya a jogi szigorítások mellett az egészségügyi és szociális ellátórendszerben is változtatásokat kezdeményez annak érdekében, hogy erősítse a nők önrendelkezését és méltóságát.
A kormány közleménye értelmében módosítják az úgynevezett szívhangrendeletet. A kabinet indoklása szerint az előző kormány által az egészségügyi szakma és az érintettek megkérdezése nélkül bevezetett jogszabályt a szakmai ajánlásokhoz igazítják: a megfelelő orvosi tájékoztatást követően minden érintett nő maga dönthet arról, szeretné-e a magzat életfunkcióit megismerni.
Ezzel párhuzamosan a kormány kibővíti a várandós nőknek nyújtott tájékoztatási és támogatási rendszert. A cél az, hogy az érintettek átlátható és összehangolt információkat kapjanak az elérhető egészségügyi, szociális, anyagi és lelki segítségnyújtási formákról, így senki ne érezze úgy, hogy a támogatás hiánya miatt nincs valódi választási lehetősége.
A nem kívánt terhességek és a terhességmegszakítások számának csökkentése érdekében, az európai gyakorlattal összhangban megszűnik az esemény utáni tabletta vénykötelessége. A kormány indoklása szerint ezzel több évtizedes mulasztást pótolnak, biztosítva, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben, orvosi akadályok nélkül elérhető legyen. Emellett a kabinet célzott programot indít a menstruációs szegénység felszámolására, amelynek keretében a rászoruló nők és lányok ingyenesen vagy támogatott formában juthatnak alapvető higiénés termékekhez és egészségügyi felvilágosításhoz.
A TISZA-frakció 44 képviselőjének javaslatára Magyarország Kormánya kezdeményezi az Isztambuli egyezmény ratifikációját az Országgyűlésnél. Az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét Magyarország még 2014-ben írta alá, ám a parlament az elmúlt több mint egy évtizedben nem ratifikálta azt.
A kormány álláspontja szerint a ratifikációval Magyarország világos, nemzetközi szinten is számonkérhető kötelezettséget vállal arra, hogy minden állami és jogi eszközzel fellép a nők elleni erőszak minden formájával szemben, lezárva a korábbi évek tétlenségét.
A hazai bűnügyi statisztikák (BSR) és az áldozatsegítő szervezetek – például a NANE Egyesület és a PATENT Egyesület – adatai évek óta rávilágítanak arra, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak jelentős része látenciában marad, vagyis nem jut el a hatósági feljelentésig.
| Statisztikai és társadalmi mutató | Jellemző trendek és adatok Magyarországon |
| Halálos áldozatok száma | Szakértői becslések és a miniszterelnöki bejelentés szerint évente mintegy 50 nő veszti életét párkapcsolati erőszak következtében. |
| Érintettség aránya | Európai uniós és hazai felmérések alapján minden ötödik magyar nőt ért már fizikai vagy szexuális bántalmazás párkapcsolatán belül. |
| Látencia és feljelentési hajlandóság | A családon belüli erőszakos cselekményeknek csupán töredéke kerül rendőrségi szakaszba, gyakran az egzisztenciális függőség és a megtorlástól való félelem miatt. |
| Áldozatsegítő hálózat | Az utóbbi években bővült a krízisközpontok és a védett házak kapacitása, de a jogvédő szervezetek régóta szorgalmazták a megelőző távoltartás szabályainak szigorítását. |
A kormányzati csomag bejelentése élénk visszhangot váltott ki a hazai közéletben és a sajtóban. A jogvédő és nőjogi szervezetek az első értékelésekben üdvözölték, hogy a kormány napirendre tűzte az Isztambuli egyezmény ratifikálását, a távoltartás szigorítását és a sürgősségi fogamzásgátlás elérhetőségének megkönnyítését, hiszen ezek a lépések évek óta a szakmai ajánlások élén szerepeltek. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a jogszabályok elfogadása mellett a rendőrségi, ügyészségi és bírói gyakorlat érzékenyítése, valamint a szociális ellátórendszer forrásainak biztosítása lesz a végrehajtás kulcsa.
A konzervatívabb közéleti szereplők és egyes egyházi véleményformálók ezzel szemben óvatosságra intettek az Isztambuli egyezmény egyes fogalomhasználataival kapcsolatban, valamint vitatták a szívhangrendelet módosításának és a sürgősségi fogamzásgátlás liberalizálásának hosszú távú demográfiai és egészségügyi hatásait. A kormány képviselői erre reagálva leszögezték, hogy a csomag célja a valós élethelyzetek kezelése, a nők egészségének és biztonságának védelme, valamint a felelős családtámogatási rendszer megerősítése.
Ön szerint a most bejelentett kormányzati intézkedések közül melyik hozhatja a legnagyobb gyakorlati előrelépést a nők védelme és biztonsága terén a mindennapokban? Írja meg véleményét hozzászólásban!
