Budapest / Szeged – Harmadfél évtizedes mulasztást pótolva elindult a nyitottaktak.hu adatbázis. A kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásainak nyilvánosságra hozatala , nemcsak a hazai történetírásban, hanem a politikai életben is azonnali láncreakciót indított el. Below a cikk átfogó elemzésben mutatja be a nyilvánosságra hozatal hátterét, a megismerhető adatokat, a megszólaló érintetteket és a parlamenti pártok éles szembenállását.
Cikk/ Szokodi László
A politikai elemzők és történészek szerint a 2026. novemberi nyilvánosságra hozatal hátterében több dimenzió egyidejű jelenléte áll:
Kampányígéret és politikai legitimáció: A kormányzati erők és a Magyar Péter fémjelezte politikai irányvonal kulcsfontosságú vállalása volt az állambiztonsági iratok teljes transzparenciája. A lépéssel a politikai elit azt kívánja demonstrálni, hogy képes lezárni a rendszerváltás óta húzódó, úgynevezett „ügynökügyeket”.
Közvélemény-formálás és politikai napirend-állítás: Az ügynökakták megnyitása alkalmas arra, hogy uralja a közbeszédet, felülírva a napi gazdasági vagy szociális kérdéseket.
Generációs váltás: A rendszerváltás óta eltelt 36 évben az egykori döntéshozók és tartótisztek jelentős része elhunyt, így a feltárás közvetlen politikai kockázata a korábbi évtizedekhez képest jelentősen lecsökkent.
A történészek becslései szerint a Rákosi- és Kádár-korszakban összesen mintegy 150 000 embert szervezhettek be a különböző állambiztonsági szervekhez.
Jelenleg kereshető adatok: A most élesített adatbázisban mintegy 60 000 név és karton érhető el (a teljes becsült állomány kb….. 40%-a).
Elérhető irattípusok: A 6-os kartonok (személyazonosító és beszervezési lapok), a B-naplók (a beszervezési dossziék nyilvántartása) és a mágnesszalagokon megőrzött H-adattár.
Hiányzó adatok okai: A 80-as évek végén (a rendszerváltás hajnalán) végrehajtott iratmegsemmisítések, a tartótisztek által maguknál tartott doksik, valamint a még mindig nemzetbiztonsági minősítés alatt álló iratok.
Fontos szakmai és jogi pontosítás: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) hangsúlyozza, hogy a 6-os karton megléte vagy a nyilvántartásban való szereplés önmagában nem egyenlő a valós ügynöki tevékenységgel vagy bűnösséggel. Sokakat zsarolással kényszerítettek beszervezési nyilatkozat tételére, de érdemi jelentést soha nem adtak.
A nyilvánosságra kerülő nevek között szép számmal találni közismert művészeket, közgazdászokat, egyházi vezetőket és regionális szereplőket.
Surányi György: A volt jegybankelnök neve „Ottó” fedőnéven bukkan fel az aktákban. Érintettségével kapcsolatban jelezték, hogy a karton léte önmagában nem tisztázza a leadott jelentések tartalmát.
Nógrádi György: A biztonságpolitikai szakértő kartonja is megjelent az adatbázisban. Nógrádi a nyilvánosság előtt elutasította a politikai célú megbélyegzést, és kijelentette, hogy nem kíván belemenni az ezzel kapcsolatos belpolitikai csatározásokba.
Medveczky Ilona és Korniss Péter: A művészvilág több ismert alakjának neve is előkerült. Korniss Péter fotóművész nyíltan beszélt beszervezésének történetéről, rávilágítva a korabeli kényszerítő körülményekre.
Beer Miklós: A nyugalmazott püspök múltjával kapcsolatban is dokumentumok kerültek elő, amelyről a médiaszerepléseiben nyilatkozott.
Szeged és a Szegedi Tudományegyetem (egykori JATE) történelmileg kiemelt megfigyelési célpontja volt a III/III-as csoportfőnökségnek – különösen az 1956-os MEFESZ hagyományok és a 80-as évek egyetemi ellenzéki mozgalmai miatt. A közzétett listában több egykori szegedi egyetemi oktató, kutató és helyi értelmiségi neve is felbukkant. A helyi érintettek többsége óvatosságra intett: hangsúlyozták, hogy a munkadossziék vizsgálata nélkül nem lehet megalapozott pálcát törni senki felett.
A listák élesítését követően azonnal megindult a politikai adok-kapok:
Magyar Péter és a kormánypárti/Tisza-álláspont: Magyar Péter beszédében kiemelte, hogy 36 éves mulasztást pótolnak, és a társadalmi trauma feldolgozására szakértői (pszichológusi, történeti) testületet hoznak létre. Arra intette a nyilvánosságot, hogy a leszármazottak nem felelősek felmenőik tetteiért, és az ítélkezés helyett a megértésre kell törekedni.
A Fidesz reakciója: A kormánypárti oldalon és a kormánypárti médiában gyorsan fókuszba került Deák Boldizsár („Sólyom” fedőnéven) neve, aki a Tisza Párt egyik eredeti alapítója volt. A Fidesz narratívája szerint Magyar Péter politikai képmutatást követ el, amikor az ügynökakták megnyitásáról beszél, miközben eredetileg egy volt besúgó által alapított pártot vett át.
A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja: A Mi Hazánk üdvözölte az akták nyilvánossá tételét, ugyanakkor bírálta a jelenlegi formát. Szerintük félmegoldás született, amíg a tényleges munkadossziék és hálózati jelentések teljes terjedelmükben nem kereshetők, illetve szorgalmazzák az egykori állambiztonsági vezetők és tartótisztek nyugdíjprémiumainak megvonását.
