Kazi Tamással a Magyar Atlétikai Szövetség készített interjút, ebből egy részlet itt olvasható az Academy Media oldalon:
Hogyan teltek az elmúlt napok? Kérlek, mesélj a két, szenior világrekordot jelentő futásodról!
Előbb 1:48.75, aztán 1:48.74 – kicsit sajnálom, hogy ezekért a rekorddöntésekért nem jár akkora összeg, mint a klasszikus világcsúcsok esetében. Ahogyan rúdugrásban Szergej Bubka és Jelena Iszinbajeva, úgy én a 800 méterből tudnék sokat kihozni, ha ezen múlna… (nevet) A viccet félretéve örültem volna, ha még egy kicsit jobban alakul a hétvégi verseny. Bíztam benne, hogy egy kicsit többet tudok javítani rajta. Tudtam, hogy faragni fogok belőle, de nem úgy alakultak a versenyt megelőző napok, ahogyan szerettem volna.
Múlt hét kedden délután megkaptam a Magyar Olimpiai Bizottság által javasolt koronavírus elleni védőoltást a Sportkórházban, ami után egy kis izomfájdalmat éreztem a karomban. Ez a mellékhatás ugye minden oltásnál előfordulhat, nem csak a koronavírus elleninél. Emiatt szerdán és csütörtökön nem is edzettem a hét közben, de mivel pénteken már jól éreztem magam, és jól mozogtam, ezért úgy döntöttem, hogy szombaton rajthoz állok. Ha ezt nézzük, akkor jó eredményt sikerült elérnem, de egy pici hiányérzetem maradt.
Hová helyezed ezeket a csúcsokat a pályafutásodban?
Jó érzés kimondani, hogy világcsúcstartó lettem, de azért nyilván a helyén kezelem. Viszont nem akarom lebecsülni sem, mert egy nagyon komoly futónak a rekordját döntöttem meg. Nekem a tavalyi országos bajnokság előtt is 1:48-cal kezdődött a fedett pályás PB-m. Míg én ennyi idősen is javítani tudtam a legjobbamon, addig ő „levezetésképp” futott ilyen időt.
Már az is egy kisebb csoda, hogy a kulcscsonttörésemből felépülve tavaly a fedett pályás szezonban egyéni csúcsot tudtam dönteni. Nem gondoltam volna, hogy korábbi legjobbamhoz képest tíz évvel később, 34 évesen még egyáltalán egyéni csúcsot fogok tudni javítani. Számomra ezek egész jó eredmények, nem feltétlenül a szenior kategóriában, hiszen kvalifikációt szereztem vele a fedett pályás Európa-bajnokságra.
Minek köszönhető a jó formád, ami ahogyan az eredményeid is mutatják, párját ritkítja a korosztályodban?
Amióta nincs edzőm, azóta lényegében egy-két dologban változtattam az edzésmódszeremben. Ebben közrejátszott a tapasztalatom is. Rengeteg helyen jártam, ráadásul ezt nyitott szemmel tettem. Volt időm arra, hogy ellessek egy-két trükköt és praktikát. Továbbá a mai napig tartom a kapcsolatot világklasszis atlétákkal. Mivel érdekel a szakma, és edző is vagyok, ezért ez nekem eleve fontos, úgyhogy kialakítottam magamnak egy új rendszert: megnéztem, mi az, amire a legjobban reagáltam a korábbi edzőim által előírt különböző típusú tréningjeimből. Már tavaly is látszódott, hogy valamire rátaláltam, és sikerült megújulnom. Az irgalmatlanul sok munka, ami az egész karrieremet jellemezte, pozitívan hat rám azzal együtt, hogy most visszaveszek egy kicsit.
Már nem csak az élsport van az életemben, a két gyermekemnek is igyekszem jó apukája lenni. A regeneráció kétségtelenül nehezebb, mint nélkülük, de a rengeteg energiát mégsem ők, hanem az edzősködés viszi el. A klubomban, a Ferencvárosban elsősorban atlétákkal foglalkozom, és emellett egyéni képzéseket vállalok labdarúgóknak is, ezzel segítve őket mozgáskoordinációjuk és robbanékonyságuk javításában. Hála az égnek nagyon sokan keresnek meg mostanában.
Hol láthatunk téged még téged a téli fedett pályás szezonban? Hova helyezed magad az európai mezőnyben?
Az ob-n és az Eb-n állok még rajthoz a télen. Mivel a fiatalabbik gyermekem hat hónapos, és a munkáim miatt is elfoglalt vagyok, ezért nem nagyon terveztem külföldön futni. Az Eb előtt különösen fontosnak érzem, hogy legyen még egy gyors futás a lábunkban. Örülnék neki, ha esetleg 1:48 alá tudnám vinni az idei legjobb eredményem. Az Eb-re egy picit át kell rendezni a gondolatokat fejben, mert ott egy-két másodpercen belül lesznek nagyon sokan. Mindenki csak annyit szeretne majd kiadni magából egy-egy előfutamban, ami a továbbjutáshoz feltétlenül szükséges lesz.
Forrás: https://atletika.hu/hu/ , teljes cikk a www.masz.hu oldalon
