Forró hangulatú üléssel indult a heti parlamenti munka, amikor Magyar PéterMagyar Péter napirend előtt részletesen ismertette a 2027-es költségvetési tervezet főbb sarokpontjait. A Tisza Párt által benyújtott gazdasági csomag komoly szerkezeti átalakításokat és ezermilliárdos nagyságrendű forrás-átcsoportosításokat irányoz elő. A bejelentett sarokszámok és a lakosságot, vállalkozásokat érintő intézkedések azonnal szembekerültek az ellenzéki pártok – köztük a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom – határozott bírálataival.
Cikk/ Szokodi László
Mint arról, már a Szokodi Academy Media beszámolt, most górcső alá vesszük a Tisza Párt legfontosabb vállalásait. Szembeállítva azokat a parlamenti reakciókkal és a tényszerű adatokkal.
Magyar Péter beszédében kiemelte, hogy a kormány a saját működésén racionalizál és spórol, hogy megteremtse a fedezetet a gazdasági és társadalompolitikai intézkedésekhez. A 2027-es költségvetési tervezet főbb számai és intézkedései pontokba szedve:
Főbb makrogazdasági mutatók: 2,4%-os GDP-növekedés, 4,9%-os hiánycél, 3%-os várható infláció és 77,2%-os államadósság-ráta. 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot képeznek.
Bürokrácia és kiadások lefaragása: Az államigazgatási bürokrácia és korrupció visszaszorításával a GDP 1,5%-ának megfelelő megtakarítást céloznak meg, miközben az állami túlárazott szerződéseket és a közmédia büdzséjét is jelentősen megvágják.
Családtámogatási átalakítások:
A családi pótlék összegét egy lépésben megduplázzák (300 milliárd forintos többletforrásból).
Megmarad a 25 év alattiak és a 30 év alatti anyák SZJA-mentessége, de az anyák adókedvezményét havi bruttó 1 millió forintos jövedelemhatárig korlátozzák.
Lakhatási programok (Wekerle+): Az Otthon Start helyett elindul a Wekerle+ program a 18–41 év közötti fiatalok részére (új építésűre fix 3%-os, használt ingatlanra fix 5%-os kamatú hitel). Új, akár 7,5 millió forintos vissza nem térítendő lakásfelújítási támogatást is hirdetnek.
Béremelések és ágazati pluszforrások: Közel 2150 milliárd forintos hiánynövelő intézkedéscsomag keretében fejlesztik az egészségügyet (677 milliárd Ft béremelés + 300 milliárd egyéb kiadás), a rendvédelmi, gyermekvédelmi és oktatási szektort.
Bevételi intézkedések: Emelik a nagyvállalatok társasági adóját (250 milliárd Ft), az energiacégek adóját, a cégautóadót, valamint vagyonadót vezetnek be (200 milliárd Ft).
A Fidesz részéről Bóka János frakcióvezető határozottan kifogásolta, hogy a miniszterelnök több mint két órát beszélt egy olyan költségvetési koncepcióról, amelynek részletes törvényjavaslata még nem áll teljes terjedelmében a képviselők rendelkezésére. Véleménye szerint a kormány nem teljesíti választási ígéreteit, és a tervezett béremelések elmaradnak a korábban lebegtetett szinttől.
A KDNP részéről Rétvári Bence „középosztály- és munkaadóellenesnek” nevezte a tervezet irányvonalát. Nehezményezte a Költségvetési Tanács vétójogának átalakítását, valamint a 40 év feletti kétgyermekes anyák SZJA-mentességének elmaradását és a magasabb jövedelmű anyák kedvezményének korlátozását.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és frakcióvezetője kemény bírálattal illette a tervezetet. Felszólalásában kijelentette, hogy a miniszterelnök nem tárta a nyilvánosság elé, milyen árat kell fizetnie az országnak a beígért fejlesztésekért.
Toroczkai állítása szerint a 2027-es költségvetés sarokkövét képező 6000 milliárd forintos uniós forrást a kormány brüsszeli nyomásgyakorlás elfogadásával próbálja megszeryezni. Kiemelte továbbá, hogy a Helyreállítási Alap (RRF) forrásainak 35%-a hitel, ami növeli az államadósságot. A Mi Hazánk vezetője az elhibázott gazdaságpolitika jelének nevezte a magas munkanélküliséget, a rendvédelmi dolgozók 15%-os bérrendezését pedig elégtelennek tartotta a szektor elvándorlási problémáira.
| Téma / Kérdéskör | Mi Hazánk (Toroczkai László) kifogásai | Tisza Párt / Kormányzati tények és adatok |
| Uniós Források és Hitelek | A 6000 milliárd Ft uniós forrás elfogadása külső nyomásgyakorláshoz kötött, és a Helyreállítási Alap 35%-a hitel, ami eladósítja az országot. | A 4,9%-os hiánycél és a 77,2%-os államadósság mellett a forrásokat „New Deal” programként (vasút, vízmegtartás, bérlakások) forgatják be a gazdaságba. |
| Rendvédelmi Béremelés | A 15%-os illetményemelés nem elégséges a létszámhiány és elvándorlás kezelésére. | Az állami szféra bérrendezésére (egészségügy, rendvédelem, oktatás) több mint 600 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a hiány növelése nélkül. |
| Bürokrácia és Államigazgatás | A költségvetési egyensúly feltételei bizonytalanok, a lakosságot és a kisvállalkozókat terhelik az adómódosítások. | Az egyensúlyt a túlárazott állami szerződések lefaragásával és a belső bürokrácia csökkentésével (GDP 1,5%-a) érik el. |
Kedves Olvasóink!
Önök szerint a 2027-es költségvetési tervezet bejelentett szerkezeti átalakításai és a bürokrácia lefaragása meghozzák a várt gazdasági stabilitást, vagy az ellenzék által megfogalmazott aggályok és kritikák bírnak nagyobb súllyal? Írják meg véleményüket kommentben!
Ez a videó pontosan bemutatja, hogyan reagált a parlamenti ellenzék, köztük Toroczkai László, a Tisza-kormány által ismertetett jövő évi büdzsére.
Forrás/ Magyar Patrióták ( YouTube )
